kozepkoritemplomokutja@gmail.com +36 30/446-8383

Büdy-várrom, Vámosatya


Kapcsolat
cím: 4936 Vámosatya, Szabadság út
e-mail: nincs
tel.: nincs
web: nincs
látogatás rendje: szabadon látogatható

Vámosatya határában áll, a hosszú álmából ébredező büdi vár romja. A várromhoz Gelénes és Vámosatya között kell egy szántóföldön keresztül lekanyarodni, amelyhez egy murvás út vezet. A várrom feltárása, régészeti kutatása jelenleg is zajlik. A várat a császárhű Büdi Mihály építette, aki Bereg vármegye főispánja volt. 

A reneszánsz stílusban épült L alaprajzú lakóvárat vizesárok, három ágyú torony, kaputorony és várfal oltalmazta.  A várat a Habsburg Ferdinánd és Izabella királyné időszakában fellobbanó polgárháború során 1557-ben és 1564-ban is megostromolták. 1557-ben Balassa Menyhért és Hagymási Kristóf foglalja el Izabella királynő nevében, azonban pár éven belül BüdiMihály visszakapta a várat.1563-ban Büdi Mihály, jelentős erődítési munkálatokat végzett. 

Addig a vár egyetlen védelmét a vizesárok jelentette. Az erődítési munkák során készültek el, a vár három sarka elé épített fa-föld szerkezetű ágyúállások és a kaputorony.1564-ben egy igen jelentős hadjárat indult a vár ellen, mivel JánosZsigmond számos várat visszakövetelt, közöttük Atyát is.A várak visszavételére 1564 szeptemberében indított hadjárat során Báthori István, máserősségek mellett – októberben – Atyát is megostromolta. Az 1560-as években lezajlott erősítési munkálatok ellenére, a vár elfoglalása nem okozhatott túl nagy feladatot, hiszen az ágyútűznek a három kisméretű bástya és a kaputorony nem tudott ellenállni. Az ostrom során a vár komoly sebeket szerzett, a kaputornyát felrobbantották, lakószárnyának falait megrongálták, feltehetően a várat fel is gyújtották.

A régészeti feltárások során képet kaptak a kutatók az ostrom hevességéről, nagy mennyiségű ágyugolyó, srapnel darabok, szétrobbant mozsárágyú maradványai kerültek elő. Az ostrom során a vár teljesen használhatatlanná vált.

A vár régészeti kutatására először 1965-ben került sor. Juan Cabello régészeti kutatásai 2006 óta több ütembe zajlott le, amelyek tisztázták a vár szerkezetet, alaprajzi elrendezését. 2006-ban tereprendezési munkákra, az aljnövényzet kivágására került sor, 2010-ben sikerült feltárni a várudvar nagyobb részét és kitisztítani a kutat. A 2017-es régészeti kutatása során befejeződött a belső vár feltárása, megtalálták a délkeleti fal eredeti bejáratát, kibontották a kaputornyot. 

A kutatások alapján elmondható, hogy a közel négyzet alaprajzú, törtkövekből és téglából falazott belső vár 31x27 méter nagyságú. Ehhez kapcsolódott az alápincézett, minden bizonnyal emeletes L alaprajzú lakószárny. A várfalak egy 17x16 méter alapterületű udvart fognak körbe. A délkeleti várfalban alakították ki a várbejáratkapuját. Kaputornyot építettek a délkeleti várfal külső oldalához. A szárnyak belső kacsolódásának sarkában kőkávás kút helyezkedik el. A kút falát ívesre faragott kváderkövekkel bélelték.

Fedezd fel a Felső-Tisza-vidéket!

Ezen a honlapon egy csodálatos világ fog eléd tárulni, amely ismeretlenségével, bájával, hangulatos kis falvaiban megbúvó műemlékeivel, rejtőzködő kincseivel mindenkit rabul ejt. Ismerd meg örökséghelyszíneit, indulj el örökségtúráin és fedezd fel a Felső-Tisza-vidéket.