Beregsurányi református templom
A kutatások szerint tehát a templom 1335-1363 között épült. A település központjában álló, egyhajós, keletelt tájolású templom szentélyének záródása poligonális, tehát sokszögű. A lépcsős támpillérekkel épült szentélyén három keskeny, csúcsívesen záródó gótikus ablak látható. A hajó déli homlokzatának tengelyében elfalazott, majd a legutóbbi helyreállításnál újranyitott és restaurált gótikus kőkeretes kapu található. A kapu fölött tölcséresen szűkülő, három szférikus mezőre osztott körablak nyílik. A középkori ablaknyílásokba a korhoz illő, kör alakú üvegszemekből álló, ólombetétes ablakok készültek a legutóbbi felújítás során.
A templom a XIV. században torony nélkül épült, az 1715-ben készített leírások szerint ekkor fa harangláb állt a templom mellett, melynek tetejét fazsindely fedte. Hasonló fa szerkezetű harangtornyok a Felső-Tisza vidék számos temploma mellett még ma is láthatók. A templom nyugati homlokzata elé épített háromszintes tornyot Bay György építtette 1893-ban. A felújítás során eltérő homlokzatképzéssel kerültek bemutatásra a különböző építési periódusok, így a XIX. századi torony simított vakolást kapott, míg a templomhajó középkorias megjelenésű, úgynevezett kanálhátas felülettel készült el.
A templom északi homlokzatán eredetileg nem voltak ablakok. A XVI. század végén, miután a templom a reformátusoké lett, számos átalakítást végeztek az épületen. Sekrestyéjét lebontották, ablakait átalakították. Az északi homlokzat két ablakát a torony építésével egyidőben nyitották. A 2000-es években történt meg a templom régészeti és művészettörténeti kutatása, mely során a szentély falán került elő a csúcsíves sekrestyeajtó és az építéskori sekrestye alapozása. A kutatási eredmények és a falazaton látható nyomok alapján építették újjá a sekrestyét, melyet ma kiállítótérként hasznosítanak. A templomba belépve a toronyaljból gótikus kapu vezet a síkmennyezetes hajóba. A templomhajót és az egykori szentélyt elválasztó diadalív csúcsíves. A szentélyt a XV. század végén készített gótikus boltozat fedi. A szentély déli falában ülőfülke mélyed, az északi szentélyfal keleti részén levésett pasztofórium, vagyis szentségtartó látható. A beregsurányi pasztofóriumnak szinte pontos mása található a tornyospálcai és a tiszaszentmártoni református templomokban.
A szószékkosár falazott, vakolt mellvédjén indás díszítések láthatók. A belső tér legszebb eleme az 1784-ben készített faragott szószékkorona, melynek díszítő elemei megegyeznek a Vámosoroszi református templomban látható szószékkoronán lévő díszítményekkel, tehát minden bizonnyal ezt is Vasvári Ódor Gábor asztalosmester készíthette. Tetején a kicsinyeit saját vérével tápláló pelikán, mely az önfeláldozó szeretet jelképe.
