Beregszászi római katolikus templom
Kapcsolat
cím: 90200 Beregszász, Bethlen Gábor u. 2.
e-mail: nincs
tel.: 00 380 3141 420 87
web: http://www.beregszasziplebania.org.ua/new/index.php
látogatás rendje: csak előzetes bejelentkezéssel
A Felső-Tisza-vidék legjelentősebb települése a középkorban Beregszász volt, amelyet az itt látható templom méretei is tükröznek.Beregszász városa két magból alakult ki, egyrészt a királyi népek által lakott, amelyet magába olvasztott a szász telepesek Lampertszász nevű települése.
A szászokat valószínűleg Lampert herceg, Szent László király fivére, a keleti országrész keleti ura telepítette ide, akik meghonosították a szőlőtermesztést és az aranybányászatot. A tatárjárást követően a település teljesen elpusztult. 1247-ben IV. Béla új településeket telepített le és király kiváltságokat adományozott, amelyek Beregszász gazdasági felvirágzását segítették elő. 1342-ben Nagy Lajos Beregszászt királyi várossá emeli.
A templom vélhetően a tatárjárás után épület, az első ismert adat 1247-ből származik az épületről, amikor Beregszász egyházát közvetlenül az esztergomi érsek alá rendelte. A templomot Zsigmond király épített át jelenlegi formájában 1418-ban. A plébániatemplom egy rövid időszakra, 1565-ben a reformátusok kezébe került. A város a reformáció egyik fellegvárává válik a 16. században, amelyet mi sem bizonyít jobban, hogy 1552-ben zsinatot tartottak itt. Az ország három részre szakadását követően Beregszász sok viszontagságon ment keresztül. Előjogait megcsorbították, a Magyar Királyság és az Erdélyi fejedelemség közé szorulva, hol a tatár, hol a lengyel, hol a császári, hol az erdélyi csapatok dúlták fel. A 16-17. század folyamán temploma többször leégett. 1657-ben lengyel csapatok törtek be a Magyar Királyság területére, Beregszászon a templomot az oda menekülő lakossággal együtt felgyújtották. Az 1686-os tűzvész után nem is renoválták. Tető nélkül, teljesen fedetlenül állt egészen 1837-ig. Ekkor Tischler Albin beregszászi káplán tervei alapján elkezdték a templom gótizáló felújítását, amely 1846-ban el is készült.
A várost kettészelő Vérke patak jobb partján álló, egykor lőréses kőfallal körülvett templom jelentős mértékben ma is őrzi középkori falait és szerkezetét. A törtkőből készült templom tekintélyes méretekkel bír. Nyolcszög záródású szentélyéhez háromhajós, négy boltszakaszos hosszház csatlakozik, amely a 15. században első felében épült. A templom legkorábban épület része a torony.Gótikus nyugati és déli kapuja, támpillérei, mérműves ablakai, boltozott mennyezete, pillérfejezetei, faragott kőkonzolai a gótika kiemelt alkotásainak számítanak a régióban, amelyek több templom építéséhez szolgáltak mintául a Felső-Tisza-vidéken. Külön figyelmet érdemel díszes déli kapuja, amelyszoros rokonságban áll a kolozsvári Szent Mihály templom nyugati kapujával.
A templom művészeti kapcsolatai szempontjából fontos az a Kassát Erdéllyel összekötő kereskedelmi út, amely Beregszászon, Munkácson, Nagybányán, keresztül vezetettKorozsvárra. Beregszász esetében a művészeti kapcsolatok egyértelműen Kolozsvár irányába mutatnak, még Nagyszőlős esetében Kassa felé. Helyi szinten jelentős a beregszászi templom előkép szerepe (például beregsurányi református templom északi kapuja, vagy a beregdarócireformátus templom szentélyének jellegzetes konzolai). A Felső-Tisza-vidék legjelentősebb egyházi építményeként a beregszászi római katolikus templomnak valamilyen lokális körben példaadó szerepe is feltűnik. A kismuzsalyi, ma romos templom kőből épült, amelynek faragott, a falusi átlagnál összetettebb szerkezetet mutató épületét valószínűleg a Beregszászon dolgozó műhely tervezete és látta el kőfaragványokkal.
A pompás mérműves ablakokkal, díszes kapukkal elkészített beregszászi római katolikus templomot joggal tekinthetjük Kárpátalja és a Felső-Tisza-vidék legjelentősebb egyházi épületének.
