Csengersimai református templom
Kapcsolat
cím: 4743 Csengersima, Fő utca 24.
e-mail: csengersima@reformatus.hu
tel.: 30/689-5830
web: nincs
látogatás rendje: csak előzetes bejelentkezéssel
Közvetlenül a magyar-román határ mellett, a Szamos folyó jobb partján fekszik a néhány száz lelket számláló Csengersima. A szatmári falut egykoron tölgy, szil és kőris erdő vette körül, amelyekből még ma is láthatunk néhány egyedet.
A piciny falu büszkesége a Simai-tó partjától néhány méterre található református templom, mely a 13. században épülhetett román stílusban.A település első említése 1327-ből való, de a középkori időkből kevés írásos emléket találhatunk az Árpád-kori épületről. A legrégebbi írások a reformáció korára nyúlnak vissza. Ezekből a feljegyzésekből tudhatjuk, hogy a Rákóczi-szabadságharc és az akkori pestisjárványt követően a falu elnéptelenedett. Ennek következtében a portyázó tatár seregek feldúlták a falut és a templomot is, sőt fel is gyújtották azt. Újjáépítésére 1729–1734 közt kerül sor, majd 1761-re keltezhető a templom nyugati előcsarnokának és a nyugati homlokzatára ültetett fa harangtoronynak az építése is. 1891-ben repedéseket észleltek a diadalíven, ezért 1893-ban az életveszélyesnek nyilvánított templomot bezárták. Ezután jelentős beavatkozások történtek az épületen, melynek során fontos középkori részletek tűntek el. 
Lényegében ez az állapot maradt fent a XX. század végéig, amikor alapos régészeti kutatások kezdődtek. A teljes műemléki helyreállítás 2000-ben fejeződött be. Ennek alapján a templom a térség jól feldolgozott, mintaszerűen helyreállított középkori emlékei közé sorolható.
A téglából épült templom egy szentélynégyszöghöz csatlakozó, félköríves szentélyből, egyhajós hosszházból és előcsarnokból áll, a nyugati kapu fölött ácsolt haragtoronnyal. Párkányát idomtéglákból készült, félköríves motívumok adják. A szentélyt két, a restaurálás során kibontott ablak világítja meg. A lekerekített csúcsíves záródású ablakok zömök arányúak, rézsűs kialakításúak. A román és korai gótikus stílusjegyeket viselő templom különlegessége az egyszerűségében rejlik. A szentélyfalban csúcsíves falfülkék készültek, melyek közül a legrangosabb a szentélynégyszög déli köpenyezett falában elhelyezett ülőfülke. Ez a téglaépítészet eszközeivel a faragott kő ülőfülkéket imitálja.
Berendezései faragottak, festettek, népies barokk stílusjegyeket hordoznak magukon. A festett fakarzat és szószék a mennyezetkazettákkal egy időben készülhetett (1761). Az 56 festett kazettán a mennyei világ elemi jelenednek meg. Felfedezhető a halak, a négylábú szarvas, a kétfejű sas madár, Noé bárkája, a hatszárnyú kerub, a szárnyas sárkánykígyó, a napfordulók jelei, a nap, hold, szél ősi motívumai. A templom fatábláit nagy valószínűséggel ugyanaz az asztalos mester készítette, aki a közelben lévő gyügyei templom mennyezetét is faragta, festette.
