Czóbel-kúria, Anarcs
Kapcsolat
cím: 4546 Anarcs, Kossuth utca 32.
e-mail: nincs
tel.: 30/560-9169
web: www.anarcs.hu
látogatás ideje: csak előzetes bejelentkezéssel
Anarcs első írásos említése 1212-ből való. A XIV-XV. században birtokosai a Gutkeled nemzetség Anarcsy, másként Várday-ágából származó, illetve a velük rokon családok. A településnek a XIV. század közepén Kisanarcs és Nagyanarcs néven említik. Anarcs török kor utáni birtokosai a Teleky család tagjai voltak. Leírások szerint a Teleky család az anarcsi birtokot feltehetően a 18. században (1772) szerezte meg, talán éppen Teleky János felesége, Vay Borbála révén, aki valamikor a század 40-es éveiben rekatolizált. Fia, János és felesége Vay Anna minden bizonnyal már Anarcson laknak, abban az általuk emelt kúriában, amelyet ma a Teleky-Rabovay néven ismerünk. Leányuk, Teleky Borbála először Czóbel Lászlóhoz, majd annak halála után Vay Jánoshoz (Vay Ádám dédunokája, meghalt 1807-ben) megy feleségül. Czóbel Lászlótól négy gyermeke született (Imre, László, Julianna és Borbála). Imre a katonai pályát választotta, 1808-ban már nyugalmazott őrnagy. Öccse, László Szabolcs vármegye táblabírája, nyilván a birtok ügyes-bajos dolgainak intézője is. (Czóbel László hivatalviselése feltehetően arra utal, hogy a birtoktest ebben az időszakban nem lehetett túl jelentős.) Tekintettel arra, hogy az ide nősülő, és minden jel szerint „birtokközpontjukat” itt berendező Czóbelek nem igazán tarthattak igényt a Teleki család kúriájára, kénytelenek voltak újat építeni a maguk számára.
A Czóbel-család bajor eredetű, német bárói címmel rendelkező katona család. Magyarországi ágának megalapítója Fülöp, aki Wallenstein fridlandi hercegnek segédtisztje. Fülöp fia, Ferenc, katonai érdemeiért kapott I. Lipót királytól magyar nemességet. A későbbi nemzedékekben is akadt egy-egy-nevezetes katona, így Czóbel (I.) József, a Nádasdy-huszárok alezredese, később tábornok, aki Mária Terézia királynőtől 1751-ben kapta a Gömör megyei Balogfalva birtokát, amelyről a család nemesi előneve is ered.
Az Anarcson álló kúriát unokája, Czóbel (II.) László építtette az 1820-as években. (Ismereteink szerint 1826-ban.) Az ő idősebb fia, Albert, 1872-ben Deák-párti programmal a kisvárdai kerület képviselője lett. Gyakori távolléte miatt öccse, a fiatal korában a 4. huszárezred főhagynagyaként szolgáló, később cs.kir. kamarási címet kapott Imre veszi át a birtokok ügyintézését, s próbálja megállítani az 1860-as években már jelentkező gazdasági hanyatlást. Fáradozása ellenére az 1880-as évekre Anarcs kivételével elvész a családi vagyon nagy része. Anyagi helyzetüket Czóbel Imre fiának, Istvánnak, báró Mednyányszky Margittal, a festő, Mednyánszky László testvérével kötött házassága stabilizálja. A Mednyánszkyak segítségével az ekkor 900 holdasra csökkent anarcsi birtok hitelei rendeződnek, viszont a terület Mednyánszky Margit nevére kerül. A házaspár a nagyőri Mednyánszky-birtokon élt, az anarcsi kúriában továbbra is a Czóbel család lakott. Rendszeres járadékból éltek, a termőföldet bérlők kezelték.
Az 1945 utáni államosításkor a birtok már csak kb. 500 hold nagyságú, s tulajdonosa – az akkor már a határokon túl élő – Czóbel István lánya, Margit.
A kúria talán legnevezetesebb lakója Czóbel Minka (1855-1947) költőnő, Czóbel Imre legkisebb gyermeke. Minka (Wilhelmina) Anarcson született, itt töltötte gyermekéveit, majd külföldi utazásaitól eltekintve Anarcson élt késő öreg koráig és itt is halt meg. Neves irodalmi rokonsággal rendelkezett: Vay Éva részéről Kazinczy Ferenccel, apai részről Orczy Lőrinccel volt rokonságban. Testvére, István, vallás- és kultúrtörténettel foglalkozott; társadalomelméletben eszmetársai, Mednyánszky László és Justh Zsigmond Minkának is jó barátai voltak. Czóbel Minka költészete a magyar szecesszió és szimbolizmus jegyében fogant; eredeti, tehetséges és sajnos kevéssé ismert – csak mostanában újra felfedezett – alakja a magyar irodalomnak.
Visszatérve az épület történetéhez. Az épületen még felismerhető klasszicizáló stílusjegyek alapján, az építkezés valamikor a XIX. század első három évtizedének éveiben (1826) keríthettek sort. Az szabadon álló kúria az egykori, - XIX. században kialakított 14 holdas - angolpark park közepén, a főúttól 80-100 m-re helyezkedik el. Az észak-déli hossztengelyű, földszintes épület mindkét hosszanti oldalán, a homlokzati síkból előre ugró timpanonnal díszített rész kapcsolódik. A keleti oldalon a főbejárat. a nyugati oldalon pedig a parkra néző reprezentatív terasz helyezkedik el, amelyet kőből készült korláttal és lépcsővel láttak el. A belső tér helyiségei szimmetrikusan helyezkednek el. Egy részük az utca felé, másik részük, a nagyszalonnal együtt a kertre néz. A helyiségek valamikor szépen ki voltak festve, de ezek az eltelt idők során elpusztultak. A nagyszalonról készített részletes felmérési terv alapján a teljes belső díszítőfestés ebben a helyiségben megújítható volt. A helyi Önkormányzat történeti kiállítással és fotókkal mutatja be a volt kúria és a Czóbel család egykori életét.
