Degenfeld-kastély, Baktalórántháza
Kapcsolat
cím: 4561 Baktalórántháza, Köztársaság tér 13.
e-mail: info@degenfeldmuzeum.hu
tel.: 42/353-559
web: http://degenfeldmuzeum.hu/
látogatás ideje: a megadott nyitvatartási időszakban
Baktalórántháza városközpontjában találjuk a felújított Degenfeld-kastélyt. Eredetileg vadászkúriának építtette a Barkóczy család 1615-1638-ban. A területet hűbérbirtokként Barkóczy László kapta, amikor kinevezték a kállói vár kapitányának. A kúriát 1834-48 között a későbbi tulajdonos, gróf Degenfeld-Schomburg Imre alakíttatta át úgy, hogy 16 méterrel meghosszabbíttatta, és emeletet építtetett rá késő klasszicista stílusban. Akkor még 15 dongaboltozatos, márványpadlós háló, szalon, könyvtár, ebédlőszoba volt benne. Ezt már csak elképzelni tudjuk, mert az eredeti tervekből semmi nem maradt fenn. Utolsó tulajdonosa Dégenfeld Imre unokája, Pál volt, tőle államosították 1945-ben. Miután a székely hadosztály fölött győzelmet aratott a Román Királyi Hadsereg, főhadiszállását a kastélyban rendezte be. A kastélyt kifosztották, szétverték, a bútorokat megsemmisítették. Hosszú ideig tüdőszanatórium volt, aztán sokáig üresen állt.
A felújított épület a látogatók előtt 2016 tavaszán nyílt meg. Felkeresését leginkább gyerekkel érkezőknek ajánljuk. Három szobát rendeztek be antik bútorokkal, másutt tabletek, számítógépek segítségével elevenedik meg a múlt, több teremben virtuális világba csöppenünk, miközben a blokkonként egymást váltó tárlatvezetők múltbéli utazásra invitálnak az interaktív kastélymúzeumban.
A „mindent a szemnek, semmit a kéznek” itt nem általános szabály, hiszen meg kell ahhoz fogni a tabletet, hogy aztán ügyetlenségünk folytán a virtuális berendezés legértékesebb műkincsei hangos csörömpöléssel a földre zuhanjanak. Ilyenkor óhatatlanul is összerezzen az ember az egyébként üres teremben. A bejáratnál van egy hangulatos kávézó. Érdemes úgy tervezni a kirándulást, hogy a parkra is maradjon idő. A kastélyhoz korábban 40 hektáros park tartozott, nagyobb része a baktai erdészethez került. A megmaradt 12 hektárból másfelet már sikerült felújítani.
Néhány gondolat Degenfeld Imréről. Mikszáth Kálmán Gróg Degenfeld Imre életéből című írásában így jellemzi őt: „Gróf Degenfeld Imrét azzal a három jelzővel szerették lefotografírozni ismerősei: roppant takarékos, rettentő kálvinista és nagyon nagy hazafi. Az egyiket jól tudhatták az ispánjai, a másikat a püspökje vehette észre, mert unos-untalan levelezésben állott vele, s ha valahol elvitt három zsindelyt a szél valami kálvinista templomról vagy iskoláról, az mind eset volt az öreg grófnak, ki egész éjszakákon át nem tudott aztán aludni, míg minden kálvinista dolog meg nem volt reparálva a környékében. Ami pedig a harmadikat illeti, hogy nagy hazafi, tapasztalhatta minden ember, ha egyébről nem, a leányairól.” Degenfeld Szabolcs megye főispánja volt 1848-49-ben, mellette Kossuth Lajos kormánybiztosa. Utóbbi tisztéről a családban történt több haláleset miatt lemondott. A forradalom és szabadságharc leverése után Haynau kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, majd azon az éjszakán, amikor megtudta, hogy menesztik, utolsó kétszáz elítéltével együtt az övét is börtönre változtatta. Degenfeld nevéhez fűződik az akác meghonosítása Szabolcsban, a Nyírségben a futóhomok megkötésére. Több millió akáccsemetét ültettek el itt, ettől kezdve tudtak gazdálkodni a földeken. 1860-tól 23 évig volt a református tiszántúli egyházközség főgondnoka. Felújíttatta a Debreceni Református Kollégiumot, új tanszakokat indított, a „tanítóképezdét” és a papneveldét. Két alapítványt hozott létre, az egyik a hozamával a pedagógusok mindenkori fizetését volt hivatott rendezni, a másik a szegény, de tehetséges diákok tandíját fedezte. A gyermekeit remekül házasította. Egyik veje gróf Tisza Kálmán miniszterelnök, a másik gróf Károlyi Tibor, a főrendi ház elnöke volt. Házasságok révén került kapcsolatba a család a többi között a Podmaniczkyakkal és a Wesselényiekkel.
Két unokája is volt Magyarország miniszterelnöke: dr. Tisza Kálmán és Degenfeld Ilona fia, Tisza István, továbbá a kastélyban 1871-ben született Károlyi Gyula - Károlyi Tibor fia -, aki 1931-32-ig töltötte be a miniszterelnöki posztot. Halála után (1883) báró Podmaniczky Géza örökölte a kastélyt. Nagy vadász volt, míg feleségét Degenfeld Bertát Magyarország első női amatőr csillagásznőjeként tartják számon, ő fedezte fel az Androméda csillagköd egyik szupernóváját. Később egy kisbolygót neveztek el róla.
