Dessewffy kastély, Gávavencsellő
Gávavencsellő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye észak-nyugati részén, a Rétközben található, Nyíregyházától 32 km-re. Vencsellőn, a Toldi utca 26. szám alatt található Dessewffy-kastély a Dessewffy család megbízásából a XVIII. század második felében, késő barokk stílusban épült. A vencsellői kastély többszöri átépítés után nyerte el jelenleg is látható, végleges formáját. Az épület eredeti magva egy késő barokk kastély a XVIII. század második feléből való, ami mellé a XIX. század elején egy másik, klasszicista stílusú épületet emeltek. A két épületet Dessewffy Miklós elképzelései alapján 1898-ban összeépítették, neobarokk stílusban kiegészítették és bővítették. A neobarokk stílusa kifejezi egyrészt a régmúlt dicsőségét, de érzékeltette a polgáriasodás előnyeit is a modern építőanyagok és szerkezeti elemek hasznosítása révén. Ennek hatására ma is megfigyelhetők az ablakok felett a copfstílus jegyei. A kastély manzárdtetős, szép, volutás díszű padlásablakokkal. A kastély egyik ékessége a hátsó oldalon lévő, ovális nyílásokkal áttört, mutatós kőkorlátos erkély.
A háborús évek megviselték az épületet, 1944-ben felrobbantották kápolnájának tornyát, s ekkor bontották le az épület bal szárnyát és udvari oszlopcsarnokát is. Kápolnájának berendezését és a régiséggyűjteményt átszállították a vencsellői római katolikus templomba a kegytárgyakkal együtt. Mai formáját 1950-ben nyerte el a kastély, miután a háborúban súlyos károk érték. Az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején az épületben mezőgazdasági gépállomás működött, majd annak megszűnése után az épület állapota egyre romlott. Jóval később a kastélyban művelődési központ és iskola működött, majd évtizedekig üresen állt. Az önkormányzat évekkel ezelőtt eladta, új tulajdonosa pedig diszkót alakított ki az épület egyik szárnyában. Mára azonban a szórakozóhelynek is csak romos nyomai találhatóak meg, hiányoznak az ablakok, ajtók, a közfalak egy része, a megmaradt falazatról pedig nagy felületen omlik a vakolat.
A rekonstrukciós terv már elkészült, sőt bizonyos munkálatok el is végeztek, annak érdekében, hogy legalább a megmaradt falak ne ázzanak, pusztuljanak tovább, a tetőszerkezetet és a cserepeket kicserélték, újjáépítették. Azonban anyagi fedezet hiányában a további munkálatokat le kellett állítani. A kastélyépületet jelenleg nem hasznosítják, de még így, romos állapotban is a hajdani szépségéről árulkodik, és a felújításért kiált.
Az egykori fényűző épületnek már a parkja is egyedülálló volt, gondosan megválogatott, az országban ritkaságnak számító ősfák magaslottak ki a kertből. Így megtalálható volt benne a hársfa, vadgesztenyefa, juharfa, a tölgy több fajtája, így a vörös tölgy, kőrisfa, erdei fenyő, illetve külön érdemes megemlíteni a fekete diót, valamint a parképítés elengedhetetlen fája, a platán is megtalálható volt. Így a kastély az őt övező park révén elzárkózhatott a társadalom többi részétől, de mégis a település közelében helyezkedett el. A parkhoz lovarda és halastó is tartozott, amelynek ma már a nyomát sem találjuk meg. A bő 10 hektáros parkot angol, tájképi stílusú kertként alakították ki, amelynek ma már semmiféle jelét nem láthatjuk. A faragott kőből épített szökőkutat és az istállót építőanyagként hasznosították a falubeliek, s a fák egy részét is kivágták. A gávavencsellői kastély és parkja jelenleg rendkívül rossz állapotban van, gondozatlan. Elengedhetetlennek látszik a mai helyzetnek megfelelő rendezési terv elkészítése és a szükséges anyagi fedezet megteremtése.
