Fekete-halom, Ibrány/Buj
Az ibrányi Fekete-halom Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legnagyobb kurgánja. Azon kevés sírhalmok közé tartozik, amelyet feltártak, méghozzá 1900-ban a múzeumalapító Jósa András orvos-régész. Egy természetvédelmi értékű növény is él itt: az 5 000 forint értékű macskahere. Könnyen felismerhető örvökben álló rózsaszín virágzatáról, kizárólag a halomról ismerjük. A kurgánok (vagy helytelenül kunhalmok) mesterséges domborzati formák, sok szakember hozzájárult megismertetésükhöz. A Kárpát-medencében több tízezerre becsülik a számát. A halmos temetkezéseket a rézkor végétől (i.e. 3000) a középkorig megtaláljuk. Napjainkra számuk néhány ezerre csökkent az antropogén hatásoknak, főleg a beszántásoknak köszönhetően. A halmok legalább két szempont miatt is fontos objektumok: történelmi emlékek és természetvédelmi értékek a rajta található, szigetszerűen megmaradt élővilág miatt, tehát kiemelkedő kulturális és tájképi értékek.
E különleges halmok első igazi feltárói közé tartozik Jósa András (1834-1918). Úttörő kutatásai 1868-tól kezdődtek, amikor is Geszteréd határában tárt föl Jósa doktor báró Vécsey József főispán társaságában, Rómer Flóris, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze támogatásával kurgánt. Ennek az ásatásnak a sikerein felbuzdulva határoztatott el a Szabolcsvármegyei Múzeum-Egyesület megalapítása, melynek jogutódja a nyíregyházi múzeum. Ettől kezdve Jósa András rendszeresen kutatott meg halmokat megyeszerte. Így 1889-ben például a Tiszaeszlár-Potyhalmot. A hatalmas halom alatt ékszerre bukkant a rézkorból és edényeket is talált, másodlagos temetkezésként. Rajz és fotó készült róla, de Jósa András pénztárcájával együtt ellopták. Az ibrányi Fekete-halom egyedileg védett régészeti lelőhely. Jósa András egy tölgyfából készült sírkamrát talált, s benne egy összekuporodott, oldalt fekvő csontvázra bukkant. Feltétlen érdemes megnézni a névadóról szóló kiállítást a múzeumban: A Volt egyszer egy ember című állandó kiállítást.
Még egy jelentős kurgánfeltárás található a megyénkben: Tiszavasváritól délre található Deák-halom. A kurgán egy neolit telep fölé épült. Itt egy közel 2 méter magas „óriás” sírját találták meg a régészek, egyedülálló lelet az Alföldön. Egy másik jelentős régészeti feltárás Ibránytól délre található egy magas homokdombon: az Esbó-halom, Árpád-kori temető. Az Esbó nem kurgán, természetes domb, azonban a jelentőége miatt itt is megemlítjük. Istvánovits Eszter régész 1985-ben 269 sírban 272 emberi csontvázat talált, emellett aranyozott hajfonatkorongot, csüngőket, övveretet.
A kurgánok törvényi védelem alatt állnak (LIII./1996.). E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. „Ex-lege” védelem: tilos a halmokon minden olyan tevékenység, különösen a szántás és az erdősítés, amely károsíthatja a halom növényzetét állatvilágát, tájképi értékét. A legnagyobb kurgánok 12-14 méter magasak: Hajdúnánás: Fekete-halom, Sárrétudvari: Őr-halom, Békésszentandárs, Gödényhalom, Rakamaz: Cseh-halom Nyíregy¬-háza Őr-halom/Geri domb. A megyei kunhalmok pontos felmérésében egy nyíregyházi civil természetvédelmi szervezet tagjai komoly szerepet vállaltak. Ennek eredményeként több mint 50 olyan kunhalmot fedeztek fel, melyek eddig a természetvédelem és a régészet szakemberei számára is ismeretlenek voltak. Körülbelül 120-130 lehet a ma is azonosítható kurgánok száma. Legtöbbjük az alsó-szabolcsi ártér peremén és a Rétköz nyugati szélén helyezkedik el.
