Jósa András Múzeum, Nyíregyháza
A nyíregyházi Jósa András Múzeum a belvárosban, a Benczúr tér 21. szám alatt található. Szabolcs vármegye múzeumát 1868. december 1-jén alapították meg a megye akkori székhelyén, Nagykállóban dr. Jósa András (1834-1918) orvos-régész kezdeményezésére. Miután 1876-ban Nyíregyháza lett a megye új központja, s 1892-re felépült az új megyeháza, átköltözött a múzeum gyűjteménye, melyet Jósa András vezetett haláláig. A muzeális gyűjtemény 1974-ben került mai helyére, a Maróthy Kálmán által tervezett, 1925-ben épült neoklasszicista, oszlopos saroképületbe. A múzeum Európa hírű régészeti gyűjteményét dr. Jósa András alapozta meg, míg a néprajzi részt az utód, Kiss Lajos hozta létre. Az 1950-es évektől számíthatjuk a történeti, képzőművészeti, numizmatikai, irodalomtörténeti gyűjtemények szám- és értékbeli növekedését, vagy létrejöttét. A jelenleg megyei hatókörű, városi múzeumként működő Jósa András Múzeum a megye és Nyíregyháza egyik legfontosabb kulturális központja, mely hét álladó és három-négy időszaki kiállítással várja látogatóit. A Múzeumok Majálisa és a Múzeumok éjszakája, valamint számos helyi és országos szintű kulturális program résztvevője vagy szervezője.
Az álladó kiállítások közül meg kell említenünk „A Nyírség álmodik” Benczur Gyula emlékkiállítást. Benczur Gyula festőművész 1844-ben született Nyíregyházán. Az emlékkiállítás nagy részét rangos személyiségek portréi teszik ki, de találunk közöttük történelmi kompozíciókat és vallási jellegű képeket is. Ilyenek a Hunyadi László búcsúja, vagy a Budavár visszavétele, illetve a Millenniumi hódolat című festmények. Portréfestőként is maradandót alkotott. A képek mellett a festő személyes tárgyait is láthatjuk. A „Volt egyszer egy ember” című kiállítás Jósa Andrásnak, a századforduló nagykaliberű polihisztorának, múzeumalapítójának állít emléket. Ebben dr. Jósa András orvosi és régészeti működésének tárgyait, dokumentumait lehet megtekinteni. Orvosi munkája mellett ötven éven át volt hűséges gondozója a múzeum régészeti anyagának. Számos bronzkori és honfoglaláskori lelet összegyűjtése fűződik a nevéhez. Ásatásai során az elsők között készített temetőtérképet és sírrajzot, valamint művészi igénnyel rajzolta le gyűjteményének tárgyait. „Sárga ördög” – a Jósa András Múzeum aranyai című kiállítás a 2002. áprilisában Újfehértón feltárt 261 darab aranypénzt mutatja be. A lelet súlya 1,3 kg. A legtöbb veret (132 db) a Magyar Királyság területéről származó aranypénz, de német, cseh, svéd, holland pénzek is láthatók a tárlatban. Nyíregyházán az elmúlt évszázadokban mindig jelentős katonai élet folyt. Ennek állít emléket a „Nyíregyháza katonasága (1869-1944)” című kiállítás. A tárlat első egysége a boldog békeidők világát idézi. 1869-től a városban állomásozott a magyar királyi kassai 5. honvéd huszárezred II. osztálya a Honvéd utcai laktanyában. A kiállításon korabeli felvételek, kardok, csákók és laktanyaépítési tervek láthatók. A második egység az I. világháború korát öleli fel, a harmadik rész „A két világháború árnyékában” címet viseli. A kiállítás utolsó része a Hadik huszárok II. világháborús tevékenységéről szól. A következő állandó kiállítás címe: Válogatás Gencsy Tibor (1918-2007) huszár főhadnagy vadásztrófeáiból. A Kislétán született katona szenvedélyes vadász volt, s a mindegy száz darabból álló trófeagyűjteményét örökösei a Jósa András Múzeumban helyezték el. A Jósa András Múzeumban egy emlékszoba kialakításával idézik fel Krúdy Gyula alakját, „A Nyírség álmodója” című kiállításban bemutatják az író gazdag életműve dacára szegényes hagyatékából Nyíregyházán fellelt könyveit, bútorait, tárgyait és emlékeit. „Ősi mesterségek nyomában” címmel interaktív régészeti kiállítás várja a látogatókat, mely a Kárpát-medence lelet anyagának unikális darabjait mutatja be. Az „Én elmentem a vásárba” című néprajzi kiállítás a régi vásárok hangulatát idézi. A kiállítás ebből a sokszínű, varázslatos élményből nyújt ízelítőt a ma embere számára egy 1920–1930-as évekbeli őszi mezővárosi vásár jeleneteivel. Egy vásári utca élethűen berendezett enteriőrjében hat mesterség portékái sorakoznak egymás mellett: a földről áruló fazekasé, gyékényesé, kolompkészítőé és vászonárusé, valamint a sátorban áruló kalapos és mézeskalácsos mesteré. A kiállítást nemcsak a karakteres arcok, vásári jelenetek teszik élethűvé, hanem a jellegzetes vásári zajok: az állatok és a sokaság hangjai, az árusok kínáló rigmusai, vagy a lacikonyhában zajló táncmulatság hangjai is.
