Nagyszőlősi római katolikus templom
Kapcsolat
cím: 90300, Nagyszőlős, Sevcsenko út 1.
e-mail: plebania@sevlush.ukrtel.net
tel.: 00 380 3143 235 80
web: http://nagyszolos-rk.org/
látogatás rendje: csak előzetes bejelentkezéssel
Nagyszőlős, amely a Tisza jobb partjánál a vulkanikus eredetű Fekete-hegy tövében fekszik, a magyar királyság egyik legkisebb vármegyéjének, Ugocsa vármegyének volt a központja. IV. Béla uralkodása alatt szabad királyi város lett, Károly Róbert további kiváltságokat és előjogokat adományozott számára. Egyháza nem az erdélyi püspököt, hanem közvetlenül az esztergomi érsek fennhatósága alá tartozott.
A nagyszőlősi várat 1308-ban építtette Borsa Kopasz a Tiszántúl legjelentősebb ura, amelyet a polgárháború éveiben Károly Róbert elfoglalt tőle, majd lerombolt, 1315-ben maga Károly Róbert építtette újjá a várat felesége Mária királyné számára. A nikápolyi csatában tanúsított hősiességéért 1399-ben a várost és a várat Zsigmond királyt Perényi Péter országbírónak adományozta a templom kegyúri jogával együtt. A Perényi család ezekben az években érte le karrierjének csúcsát. Perényi Péter Szőlősnek, amely uradalmi központjuk is volt, fontos szerepet szánt. Ez a reprezentációs igény nyilvánul meg a templom építésében is, amely hatalmas méretével kiemelkedik a Felső-Tisza-vidéki templomok közül.
A több periódusban épült templom építésének kezdete Perényi Péterhez kötődik. Falai, faragott szerkezetei jórészt a középkorból maradtak fenn. Az épület barnás színű faragott szerkezetei a Fekete-hegyből bányászott kövekből származnak.
A téglalap alaprajzú hosszúkás templomhajóhoz keletről nyolcszög öt oldalával záródó szentély, a szentélyhez északról sekrestye, a hajó nyugati falához pedig torony csatlakozik. A templom hajóját és szentélyét gazdagon tagozott csúcsíves gótikus diadalív választja el egymástól. A szentély falábahármas osztású papi ülőfülke található, melynek stílusa egyértelmű kapcsolatot mutat a kassai egykori ferences templom ülőfülkéjéve. A szentély falába jelentősebb méretű gazdagon faragott kő szentségtartó fülke mélyed. A templom építésének legkorábbi periódusából származnak a hajó északi falán található rézsűs bélletű ablakok. A templom délikapuja 1500 körül készült, amely szoros analógiákat mutat a kassai Szent Erzsébet dóm kapujával.
A templomon a szovjet éra elképesztő pusztítást okozott, ennek köszönhetően nem sok középkori részlete maradt fent az épületnek. Több évtizeden keresztül raktárként használták, a berendezését elpusztították, az itt tárolt vegyi anyagok mélyen beitták magukat a falakba.
A kommunizmus egyházellenes megnyilvánulásainak több példáját láthatjuk Kárpátalján. A közeli Szőlősvégardó középkori templomát egyszerűen lebontották, más templomokat ateista múzeumokká, kiállítóterekké alakítottak. A leggyakoribb megoldások közé tartozott, amikor isten házát raktárként, tornateremként, istállóként, terménytárolóként adták át a közösség számára.
