Nyírbátori minorita templom
Kapcsolat
cím: 4300 Nyírbátor, Károlyi út 19.
e-mail: nyirbator.rkpleb@freemail.hu
tel.: 42/281-770
web: http://nyirbatorminorita.emecclesia.hu/
látogatás rendje: csak előzetes bejelentkezéssel
Nyírbátor különlegessége, hogy két nagy, gótikus temploma is áll. A református és a minorita templom is kiemelkedő emléke a magyarországi késő gótikus építészetnek. Mindkettőt a település nevét is adó Báthori család ecsedi ágából való Báthori István erdélyi vajda építtette. A hagyomány szerint a török ellen vívott kenyérmezei csata előtt tett fogadalmat, hogy ha győztesen tér haza, templomot emeltet. A diadal után hálája jeléül két templomot is építtetett. A ferences rendcsalád szigorúbb szabályokat követő ága, a minoriták számára épített kolostortemplomot saját családja temetkezőhelyének is szánta. Építését az 1480-as években kezdték meg, és az 1490-es évekre felépülhetett, az 1493-ban elhunyt építtetőt ugyanis már itt temették el. Miután a Báthoriak a 16. században református hitre tértek, a szerzetesek elhagyták kolostorukat, és a templom hosszú időn keresztül sorsára hagyva állt. Báthori István síremlékét a református templomba vitték át. A 18. század elején Erdődy Gábor egri püspök az elhagyott templomot visszaadta a minorita rendnek. 1717-1725 között Kelemen Didák tartományfőnök kezdeményezésére a templom újjáépült. Mai megjelenését legalább annyira meghatározza a újjáépítés barokk stílusa, mint a gótika.
A templom külső megjelenése a ferences rendi építészet jellegzetes vonásait mutatja. Torony nélküli főhomlokzatát íves oromzat zárja le. A fiatornyokkal, kúszólevelekkel ékesített gótikus kaput barokk előcsarnok foglalja magába. A hajónál keskenyebb, de vele majdnem megegyező hosszúságú szentély északi oldalán vaskos torony emelkedik. Ugyanitt csatlakozik a templomhoz a rendház épülete is. A támpillérek között hat magasba szökő, csúcsíves, változatos formájú mérművekkel díszített ablakon keresztül árad a fény a templomba. A hajóban barokk pilaszterekre támaszkodó hevederívek határolják a keresztboltozat szakaszait, melyekhez csúcsíves diadalívvel csatlakozik a szentély. Barokk boltozatát egykor falképek díszítették, melyeknek ma már csak a stukkókeretei vannak meg. A liturgikus tér a legutóbbi helyreállításkor egyszínű, világos festést kapott. Az egykori gótikus boltozat emlékei a barokk pilaszterekből kibontott és bemutatott, kőből faragott bordaindítások.
A templomtér különlegességei a 18. század első felében készült, remekbe faragott barokk oltárok és a szószék. Az adományozó Krucsay Jánosra emlékezve Krucsay-oltárként ismert Passió-oltár, a ferences ihletésű passió-misztika ritka hazai emléke. Az oltár „theatrum sacrum”-ként, szent színházként jeleníti meg Krisztus kínszenvedését, keresztre feszítésének, halálának és feltámadásának jeleneteit. „Erkélyén” a nép elé vezetett Jézus jelenik meg (“Ecce homo”), az oltárasztal a halott Krisztus testét sírként rejti magában, az oromzaton pedig a halál fölött diadalmas Megváltó áll. Az oltár két oldalán Jézus az Olajfák hegyén, illetve Jézus ostorozásának, töviskoronázásának, keresztvitelének és keresztre feszítésének jelenetei láthatók. A különleges képi programot a ferences rend neves teológusa, Kelemen Didák határozta meg, mestere ismeretlen eperjesi szobrász volt. A szentély északi falán, a Pócsi-oltáron a máriapócsi kegytemplom könnyező Istenszülő képének 18. századi másolata látható. A diadalív mellett álló Szent Anna- és Pietà-oltár és a Szent Ferenc-főoltár a 18. század derekán készült. A templom külső és belső felújítása 2011-ben fejeződött be. Ekkor rekonstruálták a tetőszerkezetet és a szentélyhez csatlakozó északi tornyot. A rendház felújított és bővített épületében múzeum, plébánia és lelkigyakorlatos ház kapott helyet.
