Nyírbélteki római katolikus templom
Kapcsolat
cím: nincs
e-mail: nincs
tel.: nincs
web: nincs
látogatás rendje:
A település neve először egy 1265-ben íródott oklevelében tűnik fel „Beltuk” alakban. 1325-ben Béltek birtokosa a Kállay család lett, akik ezután egészen a XVIII. század végéig a falu földesurai maradtak. A török hódoltság idején szinte teljesen elnéptelenedett a falu, majd a Kállay család később görögkatolikus ruszinokkal népesítette be. 1778-ban gróf Károlyi Antal kapja meg a települést királyi adományként. A templom az 1779-es Canonica Visitatio leírása szerint 1222-ben épült. Ezt az adatot a egy 1777-ben megvalósított felújítás során levert gótikus felirat is bizonyította. A középkorban még Szent Márton tiszteletére szentelt templom alaprajzi kialakításából következtethető, hogy a környék XIII. századi földesúri alapítású falusi egyházainak csoportjába tartozik.
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom egy magaslaton fekszik. A téglából épült templom egy téglalap alakú hajóból és kelet felől hozzá csatlakozó egyenes záródású szentélyből áll. A hajót síkmennyezet, a szentélyt dongaboltozat fedi. A szentély keleti falán két ívesen záródó ablak látható, valamint a falba mélyedő két kis fülke. Az északi oldalon látható a középkori pasztofórium, azaz a szentségtartó fülke. Jelentősebb, gótikus stílusú átépítése történt meg a XV. században. A belső térben a templomhajót és a szentélyt egykor elválasztó diadalív már nincs meg, a freskó körvonalai azonban megőrizték az egykori dongaboltozat vonalát. A nyugati bejárat mellett a középkorban a déli oldalon is volt a templomnak bejárata, mely a kutatások során került elő. Mivel a templom a török dúlás után sokáig romokban hevert, ezért többszöri átalakítások nyomai láthatók az épületen. A hajó nyugati homlokzata elé 1925-ben épült a torony.
A szentély falán 1957-ben tárták fel a középkori falfestményeket, amely a vastag vakolatréteg alatt kiváló állapotban maradt fenn. Az 1420 körülire datálható, mozgalmas lovas alakokkal benépesített, Golgotát ábrázoló keleti falon lévő freskó a Zsigmond kori olasz és magyar ruházatból ítélve a XV. század első felében keletkezhetett. E központi témához csatlakozik jobbról és balról a 12 apostol alakja. A köpenyeges Mária-ábrázolás legkorábban a XV. század második felében készülhetett. A nyírbélteki templom falképeinek festője egy olasz hatást követő, ismeretlen magyar festő lehetett. A templom jelenlegi sekrestyéje későbbi hozzáépítés, de már a középkorban is állt ezen a helyen sekrestye, melyre bizonyíték a régészeti feltáráskor megtalált, szentélyből átvezető ajtó régi félköríves kerete.
