Nyíribronyi református templom
Kapcsolat
cím: 4535 Nyíribrony, Fő út 34.
e-mail: nyiribrony@reformatus.hu
tel.: 06-42/439-502
web: nincs
látogatás rendje: csak előzetes bejelentkezéssel
Nyíribrony község neve először egy 1305-ben kelt levélben olvasható Ibrun alakban, mely a zsidó Ábrahám személynévből ered, az arab és ótörök nyelvekben Ibrahimra módosult, a Nyírségbe pedig az Árpád-korban letelepült mohamedán besenyők révén jutott el. A türk katonanép középkori jelenlétét a település déli szomszédságában lévő, már a tatárjárás előtt lakott Besenyőd falu neve is tanúsítja. A község már az 1332. évi pápai tizedjegyzékben egyházas helyként szerepelt, temploma a XIII. század vége előtt elkészülhetett. A középkori plébániai egyház védőszentje a középkori mártírlegendák Szent György lovagja volt, az épület történetére vonatkozó további adatok azonban nem ismertek.
A nyíribronyi templomot az 1500-as évek második felében kezdték használni a református vallású helybeliek. A hosszúkás dombháton észak-déli irányban elnyúló ibronyi főutca keleti oldalán, kis szabad térségen áll a református templom. Külső megjelenése alapján nem is gondolnánk évszázados történetét, de a keleti irányba tájolt egykori szentélye középkori építéséről árulkodik. Csak az 1980-90-es években történt felújításkor derült fény az épület románkori és gótikus részleteire.
A templom utcára néző nyugati homlokzata elé húsz méter magas klasszicista stílusú torony épült 1809-ben. A toronytól délre és északra lévő, másfél méteres falszakaszokon feltárt téglaarchitektúrát most lazúros meszelés teszi láthatóvá, az oromzat román stílusú, kettős fűrészfogas díszű szegélyével együtt. A torony nyugati homlokzatán nyílik – hat lépcsőfok magasságban – a bejárat a templomba. Az ajtó felett, lizénák között kör alakú zsalus ablak, majd az osztópárkányt követően a harangok szintjén félköríves, szalagkeretes zsalus ablak nyílik. A torony sarkai élszedettek, tört barokkos sisak fedi. A torony íves oromzattal csatlakozik a templomhajóhoz, nyugati homlokzatának sarkain egy-egy támpillér található. A hajó déli oldalát félkör záródású kórusablak, négy nagyobb rézsűs ablak és két támpillér tagolja. Szentélyét két félköríves ablak és közöttük egy támpillér osztja. A templomtér egyetlen, 5 méter széles és 16 méter hosszú teremből áll. Az egyhajós, hosszházas templom műemléki helyreállításkor napvilágra kerültek a hajó déli és a szentély keleti oldalán befalazott középkori ablakok, amelyek szintén eredeti, késő románkori formájukban kerültek bemutatásra. Az apszis egyenes zárófalának ablakpárja között egy tengelytámpillér, a hajó sarkain átlós irányú, vaskos támpillérek erősítik az épületet. A reformátusok először 1610-ben, majd az 1700-as években több ízben renováltak, deszkamennyezettel fedtek be és fakarzattal egészítettek ki. Ekkor nyerte el mai barokkos homlokzatképzését. Erdélyi asztalosmesterek remeke lehet az 1630-ban készült, szépen restaurált szószék.
Nyíribrony egyházának legfőbb látnivalói a vakolatrétegek alatt megtalált és restaurált középkori falképek: egy pásztorbotos püspökszent hiányos alakja és a szent keresztet megtaláló Ilona császárné figurája. Heléna – Constantinus Chlorus római hadvezér, majd társcsászár felesége, I. (Nagy) Konstantin bizánci császár édesanyja – „a legendába hajló história szerint” 320. szeptember 14-én találta meg és ásatta ki a Koponyák hegyének feszületeit és az I. N. R. I. feliratú táblát. A Golgotáról előkerült keresztekről nem tudták megállapítani, melyiken adta ki a lelkét Jézus, „ezért Makárius jeruzsálemi püspök mindhármat hozzáérintette egy halálos beteg asszonyhoz, aki az egyiktől meggyógyult” – olvashatjuk a történeti forrásokban. Különleges értéke tehát Nyíribrony XIV. századi eredetű templomának a korabeli freskón látható a keresztet tartó, bíborvörös palástos, koronás császárné, feje körül a szenteket övező dicsfénnyel.
