Tákosi református templom
Kapcsolat
cím: 4845 Tákos, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 29.
e-mail: gelenes@reformatus.hu
tel.: 70/222-1996
web: nincs
látogatás rendje: előzetes bejelentkezés javasolt
Tákos a református templomáról vált nemzetközi szinten ismertté, amelyet úgy emlegetnek errefelé, hogy a mezítlábas Notre Dame. Hogy miért is kapta ezt a nevet, mindenki meg fogja érteni, ha belép ebbe a parányi kis 18. században épült templomba. A Felső-Tisza-vidéken rendkívül elterjedt volt a faépítkezés, mivel ez egy erdőkben gazdag régió volt egészen a 19. századig.
A tákosi templom sárból és fából készült paticsfala, malomkőre épült szószéke és Asztalos Lándor Ferenc asztalosmester kimagasló művészi színvonalon készült kazettás mennyezete és faragott padozata bámulatos összhangot teremt, amely ékes bizonyítéka a Felső-Tisza-vidékre jellemző fa építészet magas kvalitására.
Tákos a beregi Tiszaháton fekvő aprófalvak egyike. Először 1733-ban említik, keleti része 1766-ban épült, majd 1784-ben nyugat felé bővítés történt. A templom padozata a korábban épített részen tégla, a nyugati irányú bővítésnél döngölt agyag. A templom a XVIII. századi népi építészet kimagasló művészeti alkotása. Azt tartják róla, hogy: „a nép emelte magának fából és sárból", abban az időben, amikor Mária Terézia rendelkezései megtagadták a követ és a téglát a reformáció híveitől. A tákosiak megmutatták, hogy akkor is szép templomuk lesz. A királynői utasítások ellenére megépítették abból, ami adva volt bőven a beregi embernek: fából és sárból, mint a fecske a fészkét. A templom malomköveken áll, erre kerültek rá a nagyméretű, 40-45 centiméter átmérőjű talpgerendák. A favázas szerkezetű épület vázak közötti részébe épített léceket vesszővel fonták be és pelyvás sárral tapasztották. A templom megjelenése egészében a középkori gótikus faépítészet stílusjegyeit hordozza magán.
A festett deszkamennyezet 58 festett táblából áll, alkotója Asztalos Lándor Ferenc. A kazettákon a kései reneszánsz virágos-gránátalmás úrhímzésre emlékeztető motívumkincse fedezhető fel, minden kazettán más-más virágmotívumban megfestve. A hasonló díszítésű hatszögletű szószéket is a mennyezetet készítő mester készítette 1766-ban. A legénykarzat, azaz a nyugati karzat mellvédje 15 táblából áll, a felirat szerint 1779 júliusában készült.A szószékkel szemben elhelyezett kegyúri padmellvédje is virágmintás, ezzel harmonikus egységet alkot a templom többi festett felületével. A színpompás mennyezet és a berendezés jól érvényesül az egyszerű, fehérre meszelt falak között.
1767-ben Lukács János ácsmester segédeivel megépíti a nagyon szép, tizenhat méter magas fatornyot, amely szoknyával és galériával ellátott torony volt. A torony már a két világháború között is nagyon rossz állapotban volt. Az 1948. december 31-ei jeges árvíz után veszélyessé vált, így 1949-ben lebontották. Még ebben az évben a bontott faanyagokból építettek egy kisebb, egyszerűbb kialakítású haranglábat, majd az 1980-1985 között elvégzett restaurálás folyamán helyreállították az 1767-ben készült harangtornyot a még meglévő rajzok alapján. Tehát a ma látható alkotás gyakorlatilag rekonstrukció, mely megőrizte a torony eredeti faanyagának egy részét.
