Tokaji-hegy, Tokaj
Valójában egy szabályos, körülbelül 10-12 millió éves rétegvulkánt láthatunk a Tokaji Nagy-hegy sziluettjében, Nyíregyházáról érkezve kissé elterülő hegynek, a Rétköz felől meredekebbnek láthatjuk, a Bodrogon vagy ártrében evezve is másnak mutatja magát. Az Északi-középhegység legészakibb tagjának, az Eperjestől (Prešov) Tokajig húzódó 120 kilométer hosszú, 50 kilométer széles hegység déli nyúlványa. Az elnevezése sokféle. A Zempléni-hegység elnevezés csak 1945 után terjedt el, a geográfiailag helyes kifejezés az Eperjes-Tokaji-hegység. Ez a trianoni határváltozások előtti térképeken jól látható. A tájat kutató híres földrajztudós, Cholnoky Jenő (1870-1950) Eperjes-Tokaji-hegysornak nevezte és így a Kárpát-medencét tárgyaló földtani munkák ezt használják. Magyarországi, déli, fiatalabb vulkáni tagja a Tokaji-hegység, amelyet nyugaton a Hernád, keleten a Bodrog folyó határol. Az északi rész Szlovákiához tartozik, Szalánci-hegységnek (Slánské vrchy) hívják. Zemplén nevű település (Obec Zemplin) Szlovákiában, Sátoraljaújhelytől K-re található, egy Zempléni-szigethegység nevű igazából dombvidéki tájon található kis falu. A Magyarországon maradt Tokaji-hegységnek csak keleti fele tartozik a történelmi Zemplén vármegyéhez, nyugati része Abaúj vármegye területe. A botanikusok a hegységet Sátoros-hegységnek nevezik az Abaújszántónál és Sátoraljaújhelynél fekvő tájképformáló Sátor-hegyekről. A Kopasz-hegy elnevezés is pontatlan, a tállyai Kopasz-hegyre is utalhat. Budai hegység legmagasabb pontja is Nagy-Kopasz hegy.
Legalább ennyire bonyolult a felépítő kőzetek tekintetében is, ugyanis a Tokaji-hegység a legváltozatosabb vulkáni anyagú és szerkezetű, a kőzetek képződési módját tekintve is a legösszetettebb hegységünk. A földtani térképek alapján a hegyet főleg dácit, kisebb mértékben pannóniai andezit és bazalt építi fel. A dácit egy magmás kőzet, egykori tűzhányók környékén található, magyarországi előfordulásai a miocén időszakhoz kapcsolódnak (23-5 millió év) megtalálható a Visegrádi hegységben, Mátrában, Börzsönyben is. Az ismert Észak-Amerikai Mount Saint Helén vulkánt is ez építi fel). A 15 millió éve kezdődött és 9 millió éve befejeződött változatos tűzhányó-tevékenység sokféle kőzet- és formatípust hozott létre. A vulkáni kőzetek közül mind megtalálható a Tokaji-hegységben: riolit riodácit, dácit, andezit és bazalt. A heves, robbanásos, riolitos kitörések piroklasztit-takarót eredményeztek. Emellett a szelídebb, dácitos-andezites lávadómok és a lávaömlés is jellemző. A külső erők hatására az eredeti formakincs nagy¬mértékben lepusztult, így a vulkáni kúpok nagy részének alakja megváltozott. A kőbányákkal jól feltárt Tokaji Nagy-hegyen az andezites-dácitos működés leggyakoribb formái a lávafolyások, alsó részükön sokszor breccsásodott megjelenéssel. Gyakoriak a szubvulkáni formák is. A vulkáni kőzeteken kialakult málladékokon és egyéb üledékeken, löszön, agyagon, főleg barna erdőtalajok alakultak ki. A hegy felső régiójában bükkösöket, lejjebb tölgyeseket találkozunk. A hegység éghajlata igen változatos, ez is hozzájárul a sokféleséghez.
Légifelvételeken jól látszik, hogy három település: Bodrogkereszttúr, Tokaj és Tarcal szépen körbeveszi, kerékpárral, autóval is tapasztaljuk ennek íveit. Tokaj történelmi fejlődésében szerepet játszott, hogy a hegy és a síkvidék találkozásánál jött létre, a vásárvonal tagja. A hegy tetején található tv-tornyot műúton Tarcal felől lehet megközelíteni. A televíziós adóállomás 1960-ban épült, fontos átjátszóhely. A hegy 512m-es tetejéről jól ráláthatunk a Taktaközre, holtmedrekre. Gyakran láthatunk sárkányrepülőket, napjainkban inkább paplan¬ernyősöket. Ugyanott jutunk fel a hegy északi oldalán található sípályához, szerény tanulópálya, de a térség sík volta miatt fontos. Itt mindig rácsodálkozhatunk, hogy az északi oldal mennyire hidegebb, mint a déli, szőlőtermő vidék.
A Tokaji-hegy közkedvelt megállója Bodrogkereszttúr felé a Lebuj-kanyar, ahol az út, a Bodrog és a hegy szinte összeér. A meredek perlites fal ismert marekanit gyűjtőhely (szép kicsi méretű, fekete, üvegszerű ásvány, obszidián változat), azonban a hely nem erről, hanem a gasztronómiailehetőségéről ismert. A hegy ismert bányatava a Tarcali-tó andezit-falakkal és hatalmas d arabokkal körbevéve. Gyönyörű tiszta a vize, mivel a tavat szálban álló kőzet veszi körül, minimális a talaj, a tó feltöltődésének nincs forrása. Egy másik kisebbik tó szinte ismeretlen, mert fokozottan védett, engedéllyel látogatható. A tarcali Áldó Krisztus szobrot egyre többen keresik fel, érdemes megtenni.
A hegyre felvezető legismertebb gyalogos túra Tokaj központjából indulva a temetőn keresztül, több lösz mélyúton áthaladva visz. A lösz, népies nevén a sárgaföld kőzetlisztből álló, meszes, laza törmelékes üledék. Szemcsemérete kisebb, finomabb mint a homok, 0,01-0,05 mm. A hegyaljai szőlőtermelés minőségéhez ez is hozzájárul. A felfelé vezető útról szépen rálátni a Bodrogközre, árvíz idején feltétlen érdemes felmenni a kilátásért. A Tokaji vasútállomás felől is fel lehet menni, csak nehogy ottragadjunk a Szerelmi pincesor valamelyikében.
