Vállaji római katolikus templom
Kapcsolat
cím: 4351 Vállaj, Temető utca 10.
e-mail: Nincs
tel.: 44/355-283
web: nincs
látogatás rendje: csak előzetes bejelentkezéssel
A település már a honfoglalás utáni időkben kialakult, de egyházi dolgairól nincsennek írásos emlékeink. Nagy hatással volt a falura Sárvár monostor közelsége és fennhatósága. Egy írásos emlék szerint 1335-ben már önálló egyházas hely volt, amely azt jelentette, hogy saját papja és gyülekezete volt, de ettől függetlenül Sárvár monostor fennhatósága alá tartozott. Fennmaradt építményekről nincs tudomásunk. Ennek oka lehet a falu rendkívül nehéz sorsa, a többszöri pusztulással és újraépítéssel járó anyagi és érzelmi vesztesség. Az tudott, hogy 1413-ra már elszakad a teljes pusztulást megért Sárvártól.
A törökök másfél évszázados jelenléte a XVII. század végére egy olyan tarthatatlan állapotot hozott létre, amely a Thököly Imre vezette felkelést és később II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc kirobbanását idézte elő. Mindkét harc mélyen érintette a Vállaj lakosságát és a települést. A szabadságharc a kismajtényi síkságon történt fegyverletétellel zárult. A lakosság nagy része elpusztult, a falu jóformán üresen maradt.
Károlyi Sándor és fia Károlyi Ferenc az államkincstárral és az örökösökkel folytatott egyezkedések után 1747-ben megvásárolta az ecsedi uradalmat és vele együtt Vállajt is. Előzetesen, 1712-ben Károlyi Sándor már kérte a bécsi udvar engedélyét arra, hogy német telepeseket toborozhasson a birtokaira. A nehezen meginduló betelepedések sok nehézséget hordoztak magukkal, a meglévő protestáns lakosság ellenállását, a földterületekkel kapcsolatos problémákat, az adóztatásokat. Ezért un. „tiszta” nemzetiségű településeket hoztak létre, ahol a lakosság vallási szempontból nem keveredett egymással. A gróf önálló közigazgatást, saját papot is igért a betelepülőknek. Vállaj 1752-ig a csanálosi plébániához tartozott, bár 1751-től már saját papja volt a falunak. 1752-től Mérk, Fábiánháza, Ecsed és Vasvári Is hozzá tartozott. Az Ó-szőlőben egy kisebb kápolna épült 1755 és 1760 között, amely még ma is megvan.
1771-ben Károlyi Antal támogatásával és a falu áldozatvállalásával Voboszil Antal plébános idejében egy új templomot építettek a Szentlélek tiszteletére. A templom a mai templomtól eltérő tájolású volt. Nyugaton volt a torony és a főbejárat, keleten pedig a szentély. A barokk jegyeket mutató hajót és szentélyt vakolatsávok díszítették. A háromszintes tornyot németes hangulatú sisak fedte. 1783-ban a gróf költségén plébániát is építettek, amely a mostani templom déli, szentély felőli oldalán helyezkedett el. A korábbi magyarok az Ó-szőlői kápolna köré temetkeztek. A svábok nem használták ezt a helyet, hanem a mai Temető utca végén, a dombon nyitottak egy új temetőt. Itt építette Kiefer Vendel és neje 1868-ban a temetői kápolnát, hogy a halottakat méltó helyen lehessen elbúcsúztatni.
1912-ben az első templomot sérültsége, elavultsága és szűkössége miatt közveszélyesnek nyilvánították és bezárták. Még ebben az évben Tóth Mihály vállalkozó 300 koronáért lebontotta a templomot. Az új templom felépítéséhez külön hitközségi adót vezettek be, illetve Károlyi Lajos grófot perelték a faluban lévő uradalmi földdel arányos hozzájárulás miatt. Láng Gyula volt a plébános, aki éppen ebben az időben került oda mindent megtett annak érdekében, hogy az új templom felépüljön. Korábban a gróf a régi templom felújítására készíttetett, melyet végül elvetettek. Az új templom tervét Foerk Ernő budapesti egyetemi tanár készítette. Az építési engedélyt Holéczi Gyula az állami építészeti hivatal elnöke adta megy a gyülekezet számára. Az építési munkákat Bottyán István szatmári lakos nyerte el a hat pályázó közül. A templom körüli régi temető miatt sok helyen 4-5 méter mélyre kellett az alapfalakkal lemenni. A munkások többnyire helybéli földmunkások és kőművesek voltak. Az új templom felszentelésére csak 1918 pünkösdjén került sor. A felszentelést Láng Gyula plébános végezte. 1922-ben betonozták le a padozatot és csinálták meg a nagyon szép burkolatot. 1931-ben festik ki a templomot és csináltatják meg hozzá a padsorokat. A templom egy homlokzati tornyos épület, amely az eklektika jegyében romantikus stílusban készült. Hatalmas belső terét a boltozati rendszer és az igényes belső díszítőfestés teszi látványossá.
