Szent László örökségtúra
Szent László nyomában templomok, várak, kastélyok világán át a Felső-Tisza-vidéken
Szent László, a középkor lovag ideálja, a magyar történelemben, történettudatban, művészettörténetben, néphagyományokban kiemelt jelentőségű szerepet tölt be. Szent László tisztelete a határvidékeken, elsősorban a Székelyföldön és a Szepességben volt a legerősebb a középkorban, de Felső-Tisza-vidéken is számos emlékhely kötődik hozzá. A Szent László örökségtúrán a Felső-Tisza-vidék Szent Lászlóhoz kötődő emlékhelyeit járhatják végig az érdeklődők, de az örökségtúra résztvevői megismerkedhetnek a Felső-Tisza-vidék legjelentősebb régészeti emlékeivel, váraival és kastélyaival.
Az örökségtúra egy időutazás a honfoglalás és az Árpádok mitikus korába, a kora újkor lángoló évszázadaiba, ahol az erődített reneszánsz kastélyok, várak történelmünk legszebb reliktumai. Utazás a felvilágosodás évszázadába Bessenyei György kíséretében, a dualizmus dicsőséges évtizedeibe, a magyar történelmet formáló Andrássy, Lónyay családok örökségéhez. Az örökségtúra egy néprajzi kalandozás a Felső-Tisza-vidék rétközi, bodrogközi és nyíri mezőségi tájain. A túra különlegessége, hogy utunkat a Tisza és holtágai, az árterek galéria erdei szegélyezik, ahol a szabadstrandokon frissülhetünk fel a nyári melegben.
Az örökségtúra nyitó állomása a Nyírségben található kisváros, Vaja. Vajára vonattal a Nyíregyháza és Vásárosnamény között közlekedő 116-os vasútvonalon juthatunk el, amely komótosan, de szép környezetben teszi meg az utat. De mehetünk autóval az M3-as autópályán és 41-es főúton is. A kisvárosban garantáltan el fogunk időzni, hiszen több, igen látványos örökséget hagyott a természet és az ember maga után. A vajai őstó a Nyírség egyik legizgalmasabb természetvédelmi területe, amely jégkorszakból itt maradt növényvilágáról ismert. A település központjában álló 14. században épült igényesen felújított református templom, egekbe szökő négy fiatornyos, zsindelyes tornyával impozáns látványt nyújt. Vay család egykori kegyúri templomának megtekintésére és a torony megmászására érdemes időt szánni, amely több izgalmas kiállítással várja az érdeklődőket. De a település igazi kuriózuma a Vay család várkastélya, amely az Alföld egyik legszebb reneszánsz műemléke. A kastély három szintes saroktornyai még idézik a 17-18. század háborús megpróbáltatásait, maga a Vay család is védelmi céllal építette birtokközpontjába a 17. század elején. A kastély teljes körű felújítására az ezredfordulón került sor. A 2000-es régészeti kutatás során kerültek elő a lovagterem 17. századból való stukkódíszítései. A kastély egyik legszebb látványát az 1896-ban készült nikápolyi csatát megörökítő mennyezeti freskója nyújtja. A kastély falai között 1963 óta múzeum működik, melynek középpontjában a Rákóczi-szabadságharc áll, nem véletlenül. II. Rákóczi Ferenc 1703-ben és 1711-ben is megfordult a kastélyban. A Vay család kezdettől fogva hű támogatója volt a fejedelemnek és a szabadságharcnak, Vay Ádámot, aki az egyik legmagasabb katonai karriert futotta be a szabadságharc évtizedében, Rákóczi fejedelem udvari marsallá választotta. Vay Ádám síremlékét a református templom előtti parkban nézhetik meg a túrázók.
Vaját követően Baktalórántháza felé vesszük az irányt. Vaja és Rohod között kerékpárúton haladhatunk. Vigyázva a 41-es úton az átkeléssel, Rohodon áttekerve, a régi 41-es főúton, vagyis a jelenlegi 41-es úttal párhuzamosan Rohod és Baktalórántháza között futó alacsony forgalmú, árnyas, hangulatos mellékúton kell megközelíteni Baktalórántházát (41-es útra kerékpárosok nem mehetnek fel!). Baktalórántházán keressük fel a római katolikus templomot. A templom 15. században készült freskói, a régió legmagasabb művészeti kvalitással készült falképei közé tartoznak, ráadásul igen magas színvonalú restaurálásuk nemrég fejeződött be. A falképek között láthatjuk Szent László megkoronázását bemutató jelenetet, amelyen a Szűz Mária karjaiban lévő kisded teszi László fejére a koronát. A templommal szemben található Dégenfeld-kastélyból néhány éve múzeum nőtte ki magát, ahol számos interaktív kiállítás várja az érdeklődőket. A klasszicista stílusú kastély a 17. században épült, a körülötte lévő kastélyparkban érdemes megpihenni egy kicsit mielőtt tovább indulunk.
A következő célpont Laskod, amelyet alacsony forgalmú mellékutakon közelíthetünk meg Nyírjákó, Petneháza irányából. A laskodi református templom őrzi az egyik korai Szent László legenda falképet, amely a László herceg Kerlésnél a kunok felett aratott győzelmét meséli el. A legendában a László király tisztelete, a középkori lovagideál ölt testet, ahol az ifjú herceg megmenti az elrabolt leányt. Egyes kutatók szerint ennél sokkal többről van szó, a jó és a rossz kozmikus harcát láthatjuk, a mitikus tudatunk kivetülését. Mások szerint a frissen születő keresztény Magyarország megmentését szimbolizálja a falkép. Egyes kutatók szerint a magyar őstörténet világába kalauzolnak minket vissza, oda ahonnan érkeztünk, hiszen ezeknek a jeleneteknek a párhuzamait megtaláljuk a sztyeppei népek kultúrájában. Laskodot elhagyva, Nyírtass, Gyulaháza irányából, alacsony forgalmú, árnyas, eredő melletti mellékutakon haladunk át a Felső-Tisza-vidék rétközi tájai felé. A Rétköz a Tisza felső szakaszának szabolcsi mélyártere, amely a Lónyai-csatorna és a Tisza között terül el Tuzsértól egészen Gávavencsellőig. A Rétköz a víz birodalma volt egészen a 19. századig. Hajdan a Tisza ezernyi ere hálózta be, mely mocsaras, lápos vidékké formálta a tájat, megszabta az ott élők mindennapjait.Hamarosan elérjük Anarcsot, ahol megtekintjük a 14. században épült református templomát és Czóbel-kúriát. A klasszicista stílusú Czóbel-kúria 1826-ban épült, amelyet gyönyörű 6 hektáron elterülő őspark vesz körül. A nemrégiben felújított kúriában Czóbel Minka költőnő, a család leghíresebb tagjának életével és munkásságával ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Anarcstól Kisvárdáig kerékpárúton folytathatjuk utunkat. Kisvárda patinás történelmi múltú kisváros, a Rétköz szíve, ahol Szent László emlékezete elevenen él (erről közterületi szobrok, utcanevek, róla elnevezett iskolák és intézmények is árulkodnak). Ennek oka, hogy a helyi hagyományok szerint az 1085-ben a Felső-Tisza-vidékre Kutesk vezetésével törő kun, besenyőd csapatokat László királynak a mai Kisvárda közelében sikerült legyőznie. A Szent László szoborral átellenben álló mai római katolikus templom helyén állhatott az a templom, amelynek alapítása László királyhoz és a kunok felett aratott győzelem emlékére vezethető vissza. A ma is álló római katolikus templom igen viszontagságos évszázadokat élt át a kora újkorban. A kisvárdai vár 1558-as ostromának évében, a templom súlyos pusztítást szenvedett, 1564-ben a benne tárolt lőpor robbant fel, a Bocskai-szabadságharc alatt a hajdúk, 1673-ben rabló banda gyújtotta fel. Ezt követően a romos hajót lebontották, a hajó helyén épült fatoldalékban a reformátusok, az elfalazott szentélyben a katolikusok tartottak istentiszteletet. Középkori formáit csak a szentély őrzi, a templom hajója és tornya a 18. században épült. Kisvárda legjelentősebb látnivalója, 15. században épült vára. A vár magját 1465-1475 között építették, az erődítmény körülvevő külső véd műveket emeltek az 1520-as években. A vár a 16. század második felében több átalakításon esett át, amelyet olasz hadi mérnökök irányítottak. Az udvarhű Váradi család vára a Felső-Tisza-vidék egyik legnagyobb erősségének számított, amelyet a 16. században többször próbáltak bevenni, sikertelenül. A Thököly és a Rákóczy szabadságharc idején a kuruc felkelők kezére kerül a vár. A 18. században a vár hadi jelentősége fokozatosan megszűnt és pusztulásnak indul. Az épület teljes körű felújítása 2018-2020 között zajlik le a nemzeti várprogram keretében. A vár mellett található várfürdő Magyarország egyik legnagyobb fürdőkomplexumává növi ki magát, ahol számos élményelem várja a túrázókat. Kisvárda hangulatos történelmi városközpontja, polgári lakóházai, 19. században épült középületei idézik az egykor kereskedelmi fellegvárként működő város gazdagságát. A virágzó város életében fontos szerepet játszott a zsidóság, akik a város lakosságának körülbelül egyharmadát tették ki egészen a II. világháborúig. A zsidóság emlékét őrzi a 2000 sírt számláló zsidó temető és a város közepén található századfordulón épülő zsinagóga, amelyet Kelet-Magyarország legimpozánsabb zsinagógái között tartanak számon. A város számos szállást, éttermet, cukrászdát, kávézót, szórakozóhelyet tartogat, így akár itt is felüthetjük szállásunkat.
Két irányba folytathatjuk az utat a Bodrogköz felé. Kerékpárúton Fényeslitke irányába, onnan a régi 4-es számú úton, Komorótól Tuzsérig. Ennek az útnak a végén egy gyönyörű barokk kastély vár bennünket Tuzséron, amely a Tiszántúl egyetlen barokk freskóját őrzi. A Lónyay-család a térség és a magyar történelem egyik meghatározó családja, karrierje a dualizmus évtizedeiben jutott le csúcsára, amikor miniszterelnököt és a monarchia pénzügyminiszterét ez a család adta Lónyay Menyhért személyében. A kastélyban szálláshely is működik, amit jó szívvel ajánlunk akár nagyobb csoportok részére. Tuzsér-Zemplénagárd között kompon léphetjük át a Bodrogköz kapuját.A másik alternatíva, hogy Kisvárdától Dögéig kerékpárúton haladva a rétközi tó felé vesszük az irányt, amely az ország egyik legnagyobb mesterséges tava. A tó rehabilitációja nemrégiben zajlott le, így egy nagyon idilli környezetben tekerhetünk Kékcséig, ahonnan Tiszakanyárról Cigánd felé folytathatjuk utunkat. Ha ezt az utat választjuk, mindenképpen térjünk be Cigándon a Bodrogközi Múzeumportába, amely a Felső-Tisza-vidék legizgalmasabb skanzenje. Számos érdekes kiállítás lesz segítségül, hogy megismerjük a Bodrogköz népi kultúráját. A Bodrogköz néprajzi szempontból Magyarország legjobban kutatott területei közé tartozik, ugyanis ez a Tisza és a Bodrog által közrefogott táj évszázadokon át izolálta, őrizte hagyományait. Bármelyik utat is választottuk Kisvárda után (Kisvárda-Fényeslitke-Komoró-Tuzsér-Zemplénagárd-Dámóc-Lácacséke-Semjén-Kisrozvágy-Nagyrozvágy-Pácin vagy Kisvárda-Döge-Szabolcsveresmart-Cigánd-Pácin), Pácinnál felé kell tovább vezetnie utunknak. A Bodrogközben alacsony forgalmú közutak vagy a cigándi víztározó töltése között választhatunk, ameddig Pácinba érkezünk.
Pácinban, ebben a kis eldugott bodrogközi faluban található Magyarország egyik legszebb reneszánsz várkastélya, amelyet Mágóchy András épített 1581-ben. A Mágóchy család a tokaj-hegyaljai borkereskedelemből jelentős vagyont halmozott fel, de az 1550 és 60-as években több kiemelt jelentőségű várkapitányságnak lett a kapitánya. A kastély védművei, sarokbástyái arra az időre emlékeztetnek, amikor állanadó háborúk dúltak, a kastély építési helyének kiválasztásában is az játszott szerepet, hogy Pácin távol esett a háborús területektől. A kastély jelentőségét az adja, hogy jelentős átépítések nem történtek rajta, így szépen őrizte reneszánsz jellegét. Pácin után két igazán különleges helyszín vár bennünket, a karcsai református templom és a karosi honfoglaláskori temető. Karcsán áll a Kárpát-medence egyik leghíresebb rotunda temploma. A rotundák, vagyis a kör alaprajzú templomok, a legrégebbi templomépítészeti formáink közé tartozik, egyesek eredetüket a római phanteonokra vezetik vissza, mások a középkori Kaukázus vidékén, az örmény építészetben találják meg Kárpát-medencei párhuzamaikat. Egy hat karélyos román stílusban épült rotunda áll Karoson, amely a 12. században már állt, ekkor került a johannita lovagrendhez, akik bővítették román stílusban. A templomot kívül belül csodálatos kőfaragványok díszítik. A legenda szerint nem a szentföldi lovagrend, hanem a templomot körülvevő tóból felemelkedő tündérekhez fűződik a templom építése. A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetői a Bodrogközben, Karos határában található. Az első sírokra 100 évvel ezelőtt bukkantak rá, további gazdag leletek kerültek elő a 1980-as évek végén. A sírokból számos méltóságjelvény, fegyverzet, vezéri szablyák, veretes övek, díszes íjtegezek, tarsolylemezek, lószerszámok kerültek elő, amely arra enged következtetni, hogy ide temették el a honfoglaló fejedelmi kíséret rangosabb vezetőit. A sírokból előkerült gazdag leletanyag a miskolci Herman Ottó Múzeumban tekinthető meg, a településen található látogatóközpontból is sok érdekes információt is megtudhatunk.
A Bodrogközt két úton keresztül hagyhatjuk el. Vagy Bodroghalom és Tiszakarád irányába, onnan az aszfaltozott töltésen egészen a tiszaberceli komp átkelőjéig juthatunk el. Ez tekinthető a rövidebb útnak, amelyet csak abban az esetben érdemes választani, ha nincs eső, ugyanis a töltéstől a rév átkelőig a csapadék hatására a földút teljesen felázik és kerékpárral járhatatlanná válik. Másrészt előzetesen szükséges tájékozódni a Tiszabercelnél járó mezőgazdasági komp révészétől, mivel itt hamarabb lezárják a kompot. Minden viszontagság ellenére azért érdemes ezt az útvonalat választani mert a Tisza túloldalán, közvetlenül a komp átkelője mellett található a Felső-Tisza-vidék egyik leghangulatosabb étterme. A másik alternatíva Karos után, hogy Vajdácska-Sárospatak-Kenézlő-Balsa irányába érjük el a Tiszát végig aszfalt úton. A balsai komp tovább van nyitva. A második nap végén szállásunkat Szabolcson érdemes elfoglalni, mivel számos igényesen kialakított vendégház és két panzió is várja a túrázókat, ahol előzetes bejelentkezés esetén az étkezést is tudják biztosítani.
A túra harmadik napját Szabolcs község történelmi értékeinek felfedezésével érdemes indítani, amely a Szent László örökségtúra egyik csúcspontjának tekinthető. Szabolcs a Felső-Tisza-vidék egyik legkorábban kialakult hatalmi központja volt, amely egészen a tatárjárásig megőrizte jelentőségét. A településen keresztül folyó Tisza és a Kijevi Rusz felé vezető kereskedelmi út az Árpád-kor jelentősebb települései közé emelte Szabolcsot. A település jelentőségét bizonyítja, hogy 1092-ben Szent László királyunk vezetésével zsinatot tartottak itt, amelyen a kor egyházi és világi előkelőségei is részt vettek. Szent László uralkodása során három törvénykönyvet adott ki, a szabolcsi egyházi zsinaton és törvényhozó országgyűlésen kihirdetett törvénykönyve elsősorban egyházi kérdésekben foglalt állást. A szabolcsi zsinat megerősítette az egyház hatalmát és a kereszténység erkölcsi tekintélyét. A 10. században épült szabolcsi földvár és közvetlen műemléki környezete kiemelt műemlék, régészeti terület és természetvédelmi terület. A szabolcsi földvár Közép-Európa legnagyobb épségben maradt földvára, melynek földfeltöltését egykor fából készült gerendaszerkezet tartotta össze, sáncait mellvédek és őrtornyok védték, falai alatt hét méter széles és három méter mély vizesárok húzódott, amelyen felvonó hidakon lehetett csak bejutni. A földvár tövében található (ma református) árpát-kori templom, a Felső-Tisza-vidék legkorábban épült temploma, amely hűen őrzi román stílusú formavilágát. A templom mellett álló látogatóközpontban kérhetünk szervezett idegenvezetést. Ha időnk még engedi érdemes betérni a 18. században épült Mudrány-kúriába, amelyben a 19 századi vidéki nemesi életet bemutató enteriőr kiállítás tekinthető meg, számos korhű berendezéssel. Szabolcsot elhagyva Tímár-Rakamaz-Tokaj útvonalon végig kerékpárúton haladva érjük el a világörökségi Tokaj-Hegyalja kapuját, Tokajt. Egy gyors városnézés, látogatás a Tokaji Világörökségi Bormúzeumba, kóstoló a hűs borospincékben esetleg egy séta tokaji hegyen és indulás tovább a Tisza-mentén.
Tokaj-Tiszalök-Tiszadada-Tiszadob között az Eurovelo 11-es útvonalon haladunk tovább. Ez Eurovelo Sátoraljaújhelynél lép Magyarország területére, Tokajnál éri el a Tiszát, Tiszalök és Tiszadob között szeli át Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét. Tiszatardos és Tiszalök között ismét kompra szállva lépjük át a Tiszát és a Felső-Tisza-vidék egy újabb tájegységére, a Nyíri Mezőségbe érkezünk. A Nyíri Mezőség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati szegletében található, melynek karakterét a Tisza és holtágai határozzák meg. A 19. században lezajló folyószabályozás következtében holtágak sora jött létre ezen a vidéken, amelyek mentén vadregényes galéria erdők sorakoznak. A Tisza és annak leválasztott holtágai kikapcsolódási, rekreációs lehetőségek, turisztikai látnivalók egész tárházát kínálják a túrázók számára. Vizitúra megállóhelyekben, kerékpárutakban, szabadstrandokban bővelkedik ez vidék. A természeti értékek, a természetvédelmi területek a Tisza és holtágai mentén egy összefüggő folyosót alkotnak. Rakamazon, Tiszalökön és Tiszadobon találhatók természetes vizekre nyíló strandok. Ha gyerekekkel vagyunk elsőként Tiszalökön érdemes megállnunk, ahol a Felső-Tisza-vidék egyik legjelentősebb szabadstrandja található, amellyel szemben ott áll Fekete Szakáll kalandparkja. A várost átszelő kenyérgyári holtág mentén tanösvények, látogatóközpontok segítenek bennünket a holtágak élővilágának megismerésében. A város határán túl, az üdülőterületet elhagyva szembe találkozunk a híres tiszalökivízlépcsővel és vízerőművel, amely egy igazán érdekes ipari létesítmény. Közvetlen szomszédságában található a több száz növényfajt számláló, 31 hektáron elterülő tiszalöki arborétum. A Nyíri Mezőség tájain tovább haladva Tiszadadára érve érdemes ellátogatni a falu központját átszelő Tisza partjára, ahol egy hangulatos csárda várja a megfáradt bringásokat.
Az örökségtúra utolsó állomása Tiszadob, ahol Magyarország egyik leghíresebb és a magyar historizáló kastélyépítészet egyik legszebb példája látható. Az Andrássy-család a magyar történelem egyik legismertebb arisztokrata családja volt, amely a dualizmus korában érte el legnagyobb társadalmi és közéleti súlyát. Legjelentősebb tagja Andrássy Gyula, a kastély építtetője négy évig volt Magyarország miniszterelnöke, 8 évig pedig az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztere. A kortársak Andrássy Gyulára, mint a kor egyik legmeghatározóbb közéleti személyiségére tekintettek. Mindezek tükrében nem véletlen, hogy Andrássy Gyula hozzálátott tiszadobi birtokán egy ekkorra építkezésbe. A holtágak között megbújó, a loire-metén található késő gótikus és kora reneszánsz kastélyokra emlékeztető épület teljes körű felújítása nemrégiben fejeződött be, amely jelenleg enteriőr kiállításoknak ad helyet. A falut elhagyva a pontonhídon lépjük át a Tiszát, amely az ország utolsó ponton hidjai közé tartozik. Tiszadobi ártér természetvédelmi terület és a Kesznyéteni Tájvédelmi körzeten át haladva Tiszalúcnál szállhatunk fel a legközelebbi vasútra.
Első nap: táv hossza: 71,3 km.
Útvonal:
Vaja - Baktalórántháza (16,8 km) - Laskod (10,7 km) - Anarcs (17,3 km) - Kisvárda (6,1 km) - Dombrád (20,4 km)
Látnivalók:
Vaja, Vay-várkastély és református templom, vajai őstó; Baktalórántházai Dégenfeld-kastély és római katolikus templom; Laskodi református templom; Anarcsi Czóbel-kúria és református templom; Kisvárda történelmi városközpontja és a kisvárdai vár
Második nap: A táv hossza: 78,7 km
Útvonal:
Dombrád - Cigánd (16 km) - Pácin (13 km) - Karcsa (4,1 km) - Karos (6,3 km) - Tiszabercel (23,6 km) - Gávavencsellő (9,4 km) - Szabolcs (6,3 km)
Látnivalók:
Cigánd, Bodrogközi Múzeumporta; Pácini Mágocsy-kastély; Karcsairotunda; Karosi honfoglalás kori temető; Tiszaberceli Bessenyei emlékház és a műemlékvédelmi oltalom alatt álló szivattyútelep, Gávavencsellői sváb ház
Harmadik nap: A táv hossza: 58,6 km.
Útvonal:
Szabolcs - Tokaj (10,8 km) - Tiszalök (21,6 km) - Tiszadada (5,9 km) - Tiszadob (8,8 km) - Tiszalúc (11,5 km)
Látnivalók:
Szabolcsi földvár és árpád-kori temploma; Tokaji Világörökségi Bormúzeum; Tiszalöki kenyérgyári holtág és vízi erőmű; Tiszadobi Andrássy-kastély
A túra teljes hossza: 208,8 km
Interaktív térkép megtekintése lent vagy nyissa google maps segítségével.
